| 1 | És szóla Elihu, és monda: |
| 2 | Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket! |
| 3 | Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt. |
| 4 | Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó? |
| 5 | Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat. |
| 6 | Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül! |
| 7 | Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet. |
| 8 | És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár! |
| 9 | Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él. |
| 10 | Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság! |
| 11 | Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres. |
| 12 | Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot! |
| 13 | Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot? |
| 14 | Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná: |
| 15 | Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba. |
| 16 | Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára! |
| 17 | Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é? |
| 18 | A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő! |
| 19 | A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája. |
| 20 | Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül! |
| 21 | Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja. |
| 22 | Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő; |
| 23 | Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre! |
| 24 | Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe. |
| 25 | Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak. |
| 26 | Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják. |
| 27 | A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem, |
| 28 | Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja. |
| 29 | Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt; |
| 30 | Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek. |
| 31 | Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé; |
| 32 | A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem! |
| 33 | Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd! |
| 34 | Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat: |
| 35 | Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók. |
| 36 | Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek! |
| 37 | Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik. |
