| 1 | Tovább is felele Elihu, és monda: |
| 2 | Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené? |
| 3 | Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? |
| 4 | Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. |
| 5 | Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! |
| 6 | Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki? |
| 7 | Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből? |
| 8 | Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ. |
| 9 | A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; |
| 10 | De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka; |
| 11 | A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? |
| 12 | Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; |
| 13 | Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. |
| 14 | Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz! |
| 15 | Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: |
| 16 | Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül. |
