| 1 | Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme. |
| 2 | Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét? |
| 3 | Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben. |
| 4 | Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal, |
| 5 | Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel! |
| 6 | Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk. |
| 7 | Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél. |
| 8 | De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét. |
| 9 | Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon. |
| 10 | És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből. |
| 11 | Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük. |
| 12 | És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét. |
| 13 | Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát! |
| 14 | Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon. |
| 15 | És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe. |
| 16 | És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen. |
| 17 | Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét. |
| 18 | És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat. |
| 19 | Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt. |
| 20 | Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik. |
| 21 | Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban, |
| 22 | Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett. |
| 23 | Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket. |
| 24 | És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének. |
| 25 | És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára. |
| 26 | De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában; |
| 27 | S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban. |
| 28 | Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait. |
| 29 | És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás. |
| 30 | Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn. |
| 31 | És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké. |
| 32 | Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok, |
| 33 | Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival. |
| 34 | Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr. |
| 35 | Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket. |
| 36 | És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok. |
| 37 | És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek, |
| 38 | És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel. |
| 39 | És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben. |
| 40 | De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét. |
| 41 | És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok. |
| 42 | És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt! |
| 43 | Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe. |
| 44 | De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat; |
| 45 | És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék. |
| 46 | És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék. |
| 47 | Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel. |
| 48 | Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat. |
