| 1 | Ének. Dávid zsoltára. |
| 2 | Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész. |
| 3 | Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt! |
| 4 | Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között! |
| 5 | Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod! |
| 6 | Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön! |
| 7 | Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem! |
| 8 | Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét. |
| 9 | Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm. |
| 10 | Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok. |
| 11 | Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig? |
| 12 | Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel? |
| 13 | Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! |
| 14 | Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. |
