| 1 | Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. |
| 2 | Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban. |
| 3 | Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim! |
| 4 | Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen? |
| 5 | Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért; |
| 6 | Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? |
| 7 | Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat. |
| 8 | Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt. |
| 9 | Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát. |
| 10 | Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. |
| 11 | Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. |
