| 1 | Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. |
| 2 | Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének! |
| 3 | Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt. |
| 4 | Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján; |
| 5 | Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése. |
| 6 | Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam. |
| 7 | Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól. |
| 8 | A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela. |
| 9 | Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem! |
| 10 | Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj! |
| 11 | Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt. |
| 12 | De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem. |
| 13 | Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint. |
| 14 | Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna! |
| 15 | Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem. |
| 16 | Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök. |
| 17 | És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged! |
