| 1 | Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted. |
| 2 | És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy. |
| 3 | Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek. |
| 4 | Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg. |
| 5 | Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül! |
| 6 | Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit; |
| 7 | Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád. |
| 8 | A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted. |
| 9 | A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. |
| 10 | Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj; |
| 11 | Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened! |
| 12 | Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. |
| 13 | Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. |
| 14 | Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. |
| 15 | Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is. |
| 16 | És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán. |
| 17 | Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon; |
| 18 | Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik. |
| 19 | Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. |
| 20 | Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak. |
| 21 | Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás. |
| 22 | Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik. |
| 23 | Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. |
| 24 | Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz. |
| 25 | Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd. |
| 26 | Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék. |
| 27 | Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. |
| 28 | És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja. |
| 29 | Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége? |
| 30 | A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására. |
| 31 | Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik, |
| 32 | Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp. |
| 33 | A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot. |
| 34 | És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején. |
| 35 | Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt. |
