| 1 | Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt. |
| 2 | Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban. |
| 3 | Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap. |
| 4 | Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat. |
| 5 | Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. |
| 6 | Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. |
| 7 | Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. |
| 8 | Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. |
| 9 | Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. |
| 10 | Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán. |
| 11 | Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! |
| 12 | Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! |
| 13 | Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. |
| 14 | Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. |
| 15 | Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. |
| 16 | És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. |
| 17 | És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. |
| 18 | És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. |
| 19 | Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! |
| 20 | Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. |
| 21 | Ezt veszem szívemre, azért bízom. |
| 22 | Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! |
| 23 | Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! |
| 24 | Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. |
| 25 | Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. |
| 26 | Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. |
| 27 | Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. |
| 28 | Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. |
| 29 | Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység? |
| 30 | Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. |
| 31 | Mert nem zár ki örökre az Úr. |
| 32 | Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. |
| 33 | Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. |
| 34 | Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; |
| 35 | Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; |
| 36 | Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. |
| 37 | Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? |
| 38 | A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. |
| 39 | Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik. |
| 40 | Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. |
| 41 | Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. |
| 42 | Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. |
| 43 | Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. |
| 44 | Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. |
| 45 | Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. |
| 46 | Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. |
| 47 | Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. |
| 48 | Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. |
| 49 | Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, |
| 50 | Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. |
| 51 | Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. |
| 52 | Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. |
| 53 | Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. |
| 54 | Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! |
| 55 | Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. |
| 56 | Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. |
| 57 | Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! |
| 58 | Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. |
| 59 | Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. |
| 60 | Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. |
| 61 | Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; |
| 62 | Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. |
| 63 | Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. |
| 64 | Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. |
| 65 | Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. |
| 66 | Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól! |
