| 1 | Felemelém ismét szemeimet, és ímé, láték egy férfiút és a kezében mérő- kötelet. |
| 2 | És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam: mennyi a széle és mennyi a hossza? |
| 3 | És ímé, az angyal, a ki beszél vala velem, kijöve, és más angyal is kijöve eléje. |
| 4 | És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és barmok sokasága miatt. |
| 5 | Én pedig, szól az Úr, tűz-fal leszek körülötte és megdicsőítem magamat ő benne! |
| 6 | Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földről, így szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr. |
| 7 | Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol. |
| 8 | Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség után küldött engem a pogányokhoz, a kik fosztogatnak titeket, mert a ki titeket bánt, az ő szemefényét bántja. |
| 9 | Mert ímé én felemelem kezemet ellenök, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem. |
| 10 | Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr. |
| 11 | És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem. |
| 12 | És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet. |
| 13 | Hallgasson minden test az Úr előtt: mert felkelt az ő szentséges helyéről. |
