| 1 | Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is, |
| 2 | A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké. |
| 3 | Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint; |
| 4 | És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint; |
| 5 | És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek; |
| 6 | Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak; |
| 7 | Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak; |
| 8 | Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent. |
| 9 | Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát. |
| 10 | De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme. |
| 11 | Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké. |
| 12 | Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása? |
| 13 | Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. |
| 14 | Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. |
| 15 | Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. |
| 16 | Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. |
| 17 | Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok. |
| 18 | A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát. |
| 19 | Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. |
| 20 | Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak. |
| 21 | Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. |
| 22 | Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. |
| 23 | Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor. |
| 24 | Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt. |
| 25 | Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. |
| 26 | Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál. |
| 27 | Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett. |
| 28 | Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben. |
| 29 | Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért? |
| 30 | Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban? |
| 31 | Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban. |
| 32 | Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk! |
| 33 | Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok. |
| 34 | Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom. |
| 35 | De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki? |
| 36 | Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd. |
| 37 | És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét. |
| 38 | Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét. |
| 39 | Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. |
| 40 | És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké. |
| 41 | Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. |
| 42 | Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; |
| 43 | Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben. |
| 44 | Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is. |
| 45 | Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé. |
| 46 | De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki. |
| 47 | Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való. |
| 48 | A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. |
| 49 | És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is. |
| 50 | Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. |
| 51 | Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. |
| 52 | Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. |
| 53 | Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. |
| 54 | Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. |
| 55 | Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? |
| 56 | A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény. |
| 57 | De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. |
| 58 | Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban. |
